A vadon termő növények begyüjtése a természetes élőhelyükön a leghatékonyabb. A begyüjtendő növényekhez a megfelelő eszközöket használjuk (pl.: ásó, sarló, meccőolló).A begyüjtésnél fontos, hogy azokat a növényi részeket gyüjtsük amelyek a legtöbb hatóanyagot tartalmazzák (pl.:édeskömény levelét használhatjuk fűszerezésre, de gyógyításra a magja a legalkalmasabb, ez fontos tényező mert más időpontokban kell begyüjteni a növény különböző részeit)
A begyüjtött növényeket használjuk fűszerezésre, teakészítésre, így színe, illata is fontos hogy megmaradjon. A természetes szárítás a legősibb módszer amelyet saját magunk is könnyen megvalósíthatunk akár lakásunkban vagy házunkban is. A szárítást sötétebb, meleg, szellős helyen végezzük, ez padlásokon vagy fészerben a legeredményesebb. Azokat a növényeket amelyeknek a füves részét gyüjtjük, kissebb csokrokba kötve fejjel lefelé lógatva felakasztjuk (pl.: levendula, rozmaring, bazsalikom, menta)
Ha csak leveleket vagy virágot akarunk szárítani, akkor szárítóállványra vékonyan terítsük ki, majd szükség szerint forgassuk meg őket bizonyos időközönként az egységes, gyorsabb száradás érdekébe (pl.: zsája levél, rózsaszirom, mályvalevél, kamilla).
A gyökeret és gyökértörzseket szárítás elött tisztítsuk meg a sártól, homoktól és mellékgyökerektől (meg lehet mosni vagy vékonyan meghámozni pl.: mályvagyökér, szappangyökér, lestyángyökér) A vastaabb gyökereket akár kockázhatjuk is a szárítás gyorsitása érdekében (pl.: mályvagyökér, édesgyökér, feketenadálytő)